Atomerőmű

Az atomerőmű építése és működése hívta fel a figyelmet Paks városára és vált országosan és nemzetközileg is ismert településsé. A valamikori nyugalmas nagyközség életét jelentősen megváltoztatta az ország 20. századi legnagyobb ipari beruházása.

Atomerőmű

Az atomerőmű építése és működése hívta fel a figyelmet Paks városára és vált országosan és nemzetközileg is ismert településsé. A valamikori nyugalmas nagyközség életét jelentősen megváltoztatta az ország 20. századi legnagyobb ipari beruházása. Paksnak alkalmazkodnia kellett a változáshoz, az infrastruktúra fejlesztésével, az új megjelenő igények kielégítésével. Az 1976-ban létrejött Paksi Atomerőmű Vállalat mindig komoly figyelmet fordított az atomenergia és a város országos szintű elfogadtatására. Az atomenergiát körülvevő misztikumok és tévhitek eloszlatása érdekében 1995-ben létrehozták a Tájékoztató és Látogató Központot, amelyben hazánk egyetlen ipari méretű nukleáris létesítménye nagy hangsúlyt fektet az atomenergetikával kapcsolatos ismeretek személyes és közvetlen átadására, és 2012-ben megnyitották az Atomenergetikai Múzeumot, amely az erőmű történetét, különböző felszereléseit és berendezéseit bemutató, az országban egyedülálló gyűjteményt foglal magában.

Kapcsolat, elérhetőség:

Paksi Atomerőmű Zrt.
Postacím: 7031 Paks, Pf. 71.
Telefonközpont:75/505-000, központi fax:1/355-1332
Internet: www.atomeromu.hu

Tájékoztató és Látogató Központ nyitvatartása:
Hétfő-péntek: 8-15 óra
Szombat: 9-13 óra
Telefon: 75/508-833, 75/507-432, Fax: 75/506-662
E-mail: uzemlatogatas@npp.hu

A csoportos látogatásokat előre egy hónappal célszerű egyeztetni.

Nem volt könnyű az út, hogy Paks „atomvárossá” váljék. A nagyközség élete felbolydult az építkezés megkezdésével. Felépült egy új lakótelep az építők és az üzemeltetők részére, Paks lakóinak száma pár év alatt 13 ezerről 21 ezerre nőtt. A beruházáson, az ország különböző városaiból érkező magyar szakemberek mellett megjelentek szovjet, lengyel, cseh, német mérnökök, szakmunkások és a Magyar Néphadsereg 2689-es alakulata. Az építkezés csúcsidejében több mint 10 ezer ember dolgozott itt. Nem csoda, hogy a különböző kultúrájú, életvitelű és igényű építkezőket az „igazi” paksiak „gyüttmenteknek, bőröndösöknek” nevezték. A beruházáson dolgozók kis poros falunak minősítették a települést, ahol nincs semmi, ami viszont sértette az itt élőket. Ez ma már a múlté.

Az erőmű építésével egy időben az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején új településrész épült, iskola, óvoda, bölcsőde, művelődési ház, gyógyszertár, posta került átadásra. Később a lakótelep szépült, parkokkal, játszóterekkel bővült, a város tovább gazdagodott új épületekkel, szolgáltató intézményekkel.

Az erőmű fizikai, szellemi jelenléte, vonzása és aktivitása egy város születését, fejlődését eredményezte.

Pakson nehéz olyan családot találni, amelyik valamilyen módon ne kapcsolódna az erőműhöz. Éppen ezért a paksiak és a környékbeliek értetlenül állnak, amikor megkérdezik tőlük, hogy nem féltek az atomerőműtől? Sok mindentől lehet félni: a röntgen és izotópvizsgálatoktól, a dohányzás ártalmaitól, az élelmiszerek adalékanyagaitól, a levegő- és vízszennyeződéstől vagy akár a tíz kilométer magasságban repülő utasszállító utasaként, a földfelszínen mért természetes háttérsugárzás ötvenszeres terhelésétől. Jólesik nyáron a tikkasztó hőségben egy pohár hideg ital, filmet nézni, zenét hallgatni, de mindehhez áram kell. Az ország villamosenergia szükségletének több mint 40%-át a paksi erőmű termeli. Az atomenergia jelen pillanatban nem nélkülözhető hazánkban sem. Patrick Moore, a Greenpeace egyik alapítójának 2006 áprilisában a Washington Postban megjelent cikkéből idézve: „ A Greenpeace alapításakor én is úgy gondoltam, hogy az atomenergia és a nukleáris holokauszt szinonimák. De harminc év alatt megváltozott az álláspontom, és ideje, hogy a többi környezetvédő is felismerje, csak az atomenergia segítségével lehet megállítani a klímaváltozást, és ezzel megmenteni a Földet. Nem igaz, hogy az atomenergia veszélyesebb, mint a hagyományos erőművek. A szénbányákban évente ötezer ember veszti életét. Nem lehet mindent betiltani, ami alkalmas az emberi élet kioltására. Az elmúlt húsz évben bozótvágó késsel több, mint egy millió embert öltek meg Afrikában. Ez jóval több áldozat, mint ahányan a hirosimai és nagaszaki atombombáktól elpusztultak.”

Az ismeretlentől és az újtól való félelmet, a fenntartást csakis a személyes megtapasztalással, az ismereteink és tudásunk bővítésével oszlathatjuk el, vagy alakíthatjuk ki saját véleményünket. Ebben segítséget nyújt a Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központja, mely 1000 négyzetméteres állandó kiállításával évente közel harmincezer látogatót fogad.

A6-os számú főközlekedési úton Paksot déli irányban elhagyva, jutunk el az atomerőmű északi, majd a déli bejárójához. Először a 120 méter magas meteorológia tornyot és a négy 100 méteres szellőztető kéményt pillantjuk meg. A szépen gondozott erdősort követően jutunk el az erőmű monumentális épületegyütteséhez. A látogató központ bejárata előtt a „Paksi disputa” című alkotás fogadja a vendégeket, ahol elsétálhatnak az atomenergia kutatásban, gyakorlati megvalósításában meghatározó szerepet játszó magyar tudósok, közéleti személyek bronz mellszobrai előtt: Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Hevesy György, Kármán Tódor, Marx György, Habsburg Ottó és Lévai András. A belépőt egy nagyméretű akvárium fogadja a Duna élővilágával. A kiállítás helytörténeti, néprajzi emlékekkel folytatódik, hogy majd eljusson a nukleáris energia alkalmazásának egyszerűsített titkaihoz. Megtudhatja az atomerőmű pillanatnyi teljesítményét, a ködkamránál bepillanthat a mikrovilág rejtelmeibe. Közben tájékozódhat a világ energiahelyzetéről, a nukleáris energetikai beruházásokról, az üzemidő-hosszabbítás fontosságáról. Komoly erőpróbát jelent, amikor egy „energia-kerékpár” segítségével villamos energiát termelhet.

A bonyolult nagyüzem képét mutató erőmű szerkezetét, felépítését és működését bemutató sémák és rajzok, nagyméretű fényképek mellett több érdekes makett és modell is segíti érthetőbbé tenni a látogatók számára az atomerőmű működési elvét. Valósághű üzemanyag-kazetták jelképezik a reaktor aktív zónáját, majd animációs modell mutatja be a blokkok működését. A bizalom képernyője segítségével bárki megtudhatja, hogy mi történik abban a pillanatban a vezénylőteremben, az atomreaktorok csarnokában, vagy a villamos energiát előállító generátorok környékén. A látogató megismerkedhet a megújuló energiaforrásokkal is, maga kapcsolhatja be a napelemek áramkörét és figyelheti az eredményt. Akit a kíváncsiság hajt, további információra vágyik, és betöltötte már a 16. életévét, azt várja az atomerőmű üzemi területe. Itt egyórás séta során, csoportos látogatás keretében szakavatott idegenvezető kíséretével járhatók végig a legérdekesebb részlegek. Az erre a célra épített üvegezett folyosókról tekinthetők meg a működő atomreaktorok, a vezénylőterem, és a hatalmas méretű turbina-generátoregységek.

Az atomerőmű üzemtörténeti gyűjteményét 1999-ben múzeumi rangra emelték, ami azóta is folyamatosan gyarapodik. A gyűjtemény kettős rendeltetésű, egyrészt állandó kiállításával a nukleáris energia békés célú felhasználásáról tájékoztatja a látogatókat, másrészt pedig gyűjti a paksi atomerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos emlékeket, illetve a nukleáris energia magyarországi alkalmazásával kapcsolatos írott és tárgyi dokumentumokat, műtárgyakat. Számos olyan berendezés van, amelyet a különféle modernizálások miatt már nem használnak, viszont ezek ipartörténeti emlékek.

Egy régi raktárépület felújításával, a közel 2000 négyzetméter alapterületű múzeumi bemutatóraktár, látványraktár készült, ahol kiállítanak minden eddig gyűjtött tárgyi emléket, különös tekintettel a technikatörténeti értékekre. Paks egy újabb érdekességgel gyarapodott a Paksi Atomerőmű Zrt. jóvoltából. Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az Atomenergetikai Múzeum 2012 tavaszától várja a tudományos technikai eredmények iránt érdeklődőket.