Lussonium

A világörökség része lehet a római birodalom dunai limes Pannonia szakaszának egyik állomáshelye, Lussonium. A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a későrómai erőd, a katonai település Lussonium, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje.

Lussonium

A világörökség része lehet a római birodalom dunai limes Pannonia szakaszának egyik állomáshelye, Lussonium. A Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkedik el a későrómai erőd, a katonai település Lussonium, Tolna megye egyetlen helyreállított római kori romkertje. A XIX. század óta ismert lelőhelyen az 1969-ben induló régészeti kutatások 1987 óta váltak folyamatossá. Az eddigi kutatások, feltárások során katonai és polgári épületek maradványai kerültek elő. A Kr. u. I. század második felében épült egyszerű, félig földbe mélyített fa, illetve agyagfalú építmények, valamint a III-IV. században emelt kőépületek kerültek felszínre. A kőerőd észak-dél irányú, kiterjedése 249 m, jelenlegi szélessége 30-50 m.

Az erőd területén történő régészeti feltárások eredménye a romkertben, a feltárások gazdag leletanyaga pedig a paksi Városi Múzeum állandó kiállításán látható.

Kapcsolat, elérhetőség:

Városi Múzeum:
7030 Paks, Deák Ferenc u. 2.
Telefon: 75/ 830- 373, 20/ 883- 0373
E-mail: peterfy@t-online.hu
Web oldal: www.varosimuzeum.hu

Nyitvatartás:
Hétfő: zárva
Kedd 10 - 16 óra
Szerda – vasárnap 10 - 18 óra, október 1. - április 30. 10-17 óra
Az előre bejelentett csoportok számára tárlatvezetést biztosítanak.

Lussonium Romkert
7027 - Paks-Dunakömlőd
E-mail: romkert.dunakomlod@museum.hu
Web oldal: www.lussonium.hu

A romkert szabadon látogatható.

Budapestről a 6-os számú főúton Dunakömlődhöz közeledve már messziről láthatóak a valamikori római erőd északi kaputornyai.A Sánc-hegy meredek utcáján jutunk el a 2003-ban megnyílt és azóta is folyamatosan szépülő romkerthez. Dr. Visy Zsolt régész, a Pécsi Tudományegyetem professzora több mint negyven esztendeje találta meg azt a katonai diplomát, amely jelezte, hogy itt állt az egykori katonai tábor. Vezetésével, szakmai tanácsadásával csaknem 25 éve folynak ásatások a dunakömlődi lelőhelyen.

Az északi erődfal lábainál, a szinte az eredeti magasságig a vörösfenyőből felépített kaputornyok lábainál kezdjük időutazásunkat. Kísérőnk Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a paksi Városi Múzeum igazgatója.

A provincia határát képező Duna vonalán építették ki a római hódítók az első század végére, második század elejére védelmi rendszerüket, a limest, melyet erődítmények és őrtornyok láncolata alkotott. Ennek az erődláncolatnak volt egyik tagja a dunakömlődi Bottyán-sáncon felépített castrum (tábor), Lussonium.

A határvonal szerkezetének megfelelően Paks körzetében több őrtorony is állhatott, melyek őrszemélyzetét a lussoniumi cohors (500-1000 fős gyalogos csapategység) katonasága adta.

A katonai táboron kívül Dunakömlőd térségében számolni kell a táborhoz tartozó, falusias polgári településsel (ezeknek vicus a neve), valamint Dunakömlőd és Paks körzetében egyaránt feltételezhetők kisebb, részben önellátásra berendezkedett ún. villa-gazdaságok is, ezen kívül a bennszülött lakosság részben romanizált falvai.

Az előkerült leletek és objektumok elemzése megmutatta, hogy a legkorábbi auxiliáris (segédcsapati) palánktábor már a Kr. u. 1. század derekán, Claudius császár (41-54) uralkodása idején megépült és a 2. században is használatban volt. A késő római erőd kiterjedését és védműrendszerét is sikerült tisztázni. A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, több helyen az erőd 1,3 m széles fala, védőárkai, a két déli kaputorony. Az erőd déli falának belső oldalán több helyiségből álló, keleti oldalán faoszlop-sorral alátámasztott előtérrel (porticus) ellátott épület, egy kaszárnyaépület helyezkedett el.

A későrómai korban (Kr.u. 4. század vége), amikor az erőd már nem volt használatban, a déli kaputoronytól néhány méterre, északra felépült egy 10 x 9 m kiterjedésű torony (kiserőd), melyet a tartomány feladása után is használtak a népvándorlás elején.
A római uralom mintegy négy évszázada alatt folyamatos életről, a romanizált kultúra jelenlétéről beszélhetünk e vidéken, melyet a múlt század óta napjainkig előkerülő jelentős római kori emlékek fémjeleznek.

Említést érdemel számos sírkő, oltár és egyéb felirattöredék mellett a múlt század derekától ismert Mithras-relief, egy domborműves kőtábla, mely Pannonia népszerű, keleti eredetű istenségét, a bikaölő Mithrast ábrázolja.

A 2-3. század folyamán Mithras kultusza éppúgy kedvelt és elterjedt volt Pannoniában, mint a szíriai eredetű Iuppiter Dolichenusé, akinek tiszteletére készült a Dunakömlődön 1815-ben előkerült, háromszög alakú, Iuppiter Dolichenust ábrázoló bronzlemez pár, amely valószínűsíti, hogy Lussoniumban az istenség tisztelőinek jelentősebb közössége volt jelen.

A Bottyán-sánctól nyugatra elhelyezkedő dombon 1996-ban szondázó ásatás során 3-4. századi, minden bizonnyal a vicushoz tartozó település maradványai - szemétgödrök, vízgyűjtő medence, kőalapozású, porticusos ház - kerültek elő. A szisztematikus feltárás 1998-ban kezdődött.

2009-ben ritka művészeti értékű műtárgyra leltek. Egy katonai díszegyenruhába öltözött római császárt ábrázoló bronzszobor lábára, a több mint 70 centiméteres, szinte sértetlen darabra, amelyet sikeresen rekonstruáltak.

A római erőd déli kapujának, az ettől északra levő barakk épületnek és a késő római kis-erődnek műemléki helyreállítására 2003-ban került sor.

Az erőd északi erődfal és kaputorony rekonstrukciójának ünnepélyes megnyitóját 2008-ban tartották. A műemléki helyreállítások kiviteli terveit H. Vladár Ágnes Ybl-díjas építészmérnök készítette el.

A Danube Limes UNESCO World Heritage, azaz a Duna-menti római limes UNESCO Világörökségi nevezése programban Szlovákia, Lengyelország, Ausztria és Németország mellett magyar részről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Pécsi Tudományegyetem és Paks önkormányzata kapcsolódott be. Célja, hogy a római kori dunai limes közép-európai szakaszát, mint az európai kulturális örökség részét képező régészeti emléket jelölje az UNESCO világörökségi listára.

A projekt 2008 őszén vette kezdetét. Ennek keretein belül a szakemberek felmérik a Római Birodalom egykori határához tartozó, még fellelhető épített emlékeket, az érintett települések bevonásával bemutathatósági-, majd később egyfajta megvalósítási tervet készítenek, hogy a limes (Magyarországon ripa, hiszen folyami határ volt) itteni szakasza miként tud csatlakozni a nemzetközi együttműködési tervek szerint a későbbiekben a teljes római határt bemutató közös világörökséghez. A tervezett beruházás keretében Lussonium díszkivilágítást kap, és fogadóépület létesülhet a katonai tábornál.